A római katolikus egyházfő az idei Föld Napja alkalmával megírt enciklikája sok tekintetben "a világ ökológia kiáltványa" lehet, ahogy a La Republica olasz napilap fogalmaz.

Ferenc pápa tudatosan, a decemberi párizsi ENSZ klímakonferenciához időzítette enciklikája kiadását.
Szeretné, ha kiadványa a konferencia részévé válna, és hatására a világvezetők komoly intézkedéseket hoznának a fenyegető éghajlatváltozás ellen.

Enciklikájában átfogó társadalmi-ökológiai válságról ír. Kifejti, hogy a környezetvédelem, a szegénység elleni küzdelem és az emberi méltóságáért vívott harc szétválaszthatatlan egymástól. És ez a szerves egészet alkotó ökológia jelentheti a megoldást a válságra.

forrás: CNS photo/Paul Haring

Bár a légiforgalom szén-dioxid kibocsátása alulmarad a földi közlekedés CO2 kibocsátásától, a globálisan növekvő repülőipar több más, működéséből fakadó légszennyező forrásegyüttese révén (CO2 kibocsátás, kondenzcsík, zajszennyezés, üzemanyag pazarlás) komoly hatást gyakorol a klímaváltozásra, amely pedig további bonyodalmakat okoz a repülésben.

Ugyanerre a fenti megállapításra jutottak brit kutatók, akik a klímaváltozás miatt 2050-re a világ egyik legforgalmasabb légifolyosóján, a transzatlanti járatokon megkétszereződő turbulencia előfordulásról számoltak be.

A londoni Pavegen System startup 2009-ben bocsátotta útjára az azóta is méltán sikeres szénlábnyom-csökkentő projektjét, a Pavegen energiatermelő padlóburkolat megoldást.

A fejlesztés lényege egy olyan energiát visszanyerő csempelap megalkotása, amely egy, a járókelők által sűrűn látogatott helyen a lépések mozgási, kinetikus energiáját alakítja át elektromos energiává. Az így nyert energiát vissza lehet fordítani olyan alacsonyabb energiaigényű alkalmazásokra, mint például a világítás, az útjelző fények és digitális hirdetések, vagy épp a vezeték nélküli rendszerek - hiszen egy ilyen forgalmasabb helyen egyetlen járókelő becslések szerint akár 2-8 W elektromos áramot is termelhet.

A Pavegen zöld technológiája az energiatermelésen túl az újrahasznosítában is előremutató példa: a burkolólapokhoz használt anyag teherautók kerékabroncsából 100%-ban újrahasznosított, tartós és vízálló gumi. Ugyanígy figyelt a Pavegen arra is, hogy a mozaikok további összetevőinek 80%-a is újrahasznosítható legyen. A csempék közepében található LED világítású logó pedig a visszanyert energia csupán 5%-át használja.

Nem meglepő hát, hogy a Pavegen lassan ma már a világ összes szegletébe gyártja padlóburkolatait, így például a londoni Heathrow reptér 3-as terminálja vagy a riói Shell futballpálya is kapott már „megújuló energiaburkolatot”. Legújabban az USA Közlekedési Minisztériumával karöltve a Fehér Háztól pár percnyire található Dupont Circle zsúfolt körforgalom és park „pavegenesítésével” nyit az amerikai piacra is.

És, hogy projektjeik egymást követik, arról nyomban meggyőzödhetünk, amint weboldaluk esettanulmányait vagy Laurence Kemball-Cook, a Pavegen atyja egyik, a jövőt zöld városoknak elképzelő TED Talk előadását jobban szemügyre vesszük.

(képek: pavegen.com)

via

Hangyakolóniák, lepkerajok, gyíkok – ki gondolná, hogy ezek mind mintát jelenthetnek a robotok fejlesztésében? A német Festo cég legújabb projektjei, a BionicANTs, az eMotionButterflies és a FlexShapeGripper márpedig pont a természet megoldásait próbálja lemásolni a modern robotika eszközeivel.

„Termékeinkkel azt próbáljuk bizonyítani, hogyan befolyásolják az innovatív technológiai megoldások a munkaszervezés jövőjét, és hogy a természet alaptörvényei hogyan változtatják meg és fejlesztik az ipart.” – nyilatkozta a cég szóvivője.

A mérnökök leginkább a szállítás és logisztika terén próbálnak trükköket ellesni az anyatermészettől: például a nagyobb lepkerajok légbeli mozgását elemezve olyan robotokat terveznek, amik külső irányítás nélkül is képesek egymással összhangban repülni.

„Nem gondoljuk, hogy a jövőben robotlepkék repkednének a gyárakban. Azonban az integrált hálózati megoldásaikat alkalmazhatják majd a logisztikában, vagy a gyárak irányító rendszereiben.” - tette hozzá a Festo embere.

A hangyák esetében a Festo robotrovarai már képesek arra, hogy egy adott feladatot közösen, egymással kommunikálva oldjanak meg.

via

A képek forrása: festo.com

A Hágában székelő bíróság egész egyszerűen illegálisnak minősítette a holland kormány klímaterveit, melyben az 1990-es állapothoz képest 14-17 százalékos mérséklést vállaltak, és egyben kötelezték a kabinetet, hogy öt éven belül legalább 25 százalékkal fogja vissza az ország kibocsátását.

Ez volt az első eset, hogy klímapolitikát emberi jogi szempontok alapján vizsgálták, a pozitív döntésnek így különösen nagy hatása lehet. Hans Hofhuis bíró szerint a globális felmelegedés okozta veszélyek nagyon komolyak, az állam pedig nem bújhat azon érvelés mögé, hogy a klímaproblémát önmagában Hollandia nem tudja megoldani. Hangsúlyozta, "minden, a kibocsátás-csökkentést eredményező lépés hozzájárulhat a klímaváltozás lefékezéséhez, Hollandiának pedig mint a világ fejlett országának élen kell járnia mindebben."

Az esetnek azért is van nagy jelentősége, mert hasonló tárgyalások folynak például a szomszédos Belgiumban is. Az ügyet kezdeményező Urgenda elnöke, professzor Pier Vellinga nem várt pozitív fejleménynek nevezte a döntést. "Azt gondoltuk, a bíróság nem fog majd beleavatkozni efféle politikai vitákba, de a tudományos érvek annyira erősek, a veszélyek pedig olyan fenyegetőek, hogy belátták és kimondták, a kormány jelenleg nem tesz eleget azért, hogy megvédje állampolgárait a klímaváltozás negatív hatásaitól.”

Fotó: Chantal Bekker/Urgenda

Forrás: the guardian

Jules Verne regényének legendás versenye életre kel, ezúttal azonban már a jövő technológiáira építve. Míg Phileas Fogg számára még a gőzgépek ereje jelentette az elérhető legfejlettebb megoldást, a jövő év áprilisában rajtoló verseny csapatainak már zöld megoldásokban kell gondolkodniuk. A legfontosabb szabály ugyanis, hogy a haladáshoz nem használhatnak semmilyen fosszilis üzemanyagot - számolt be a Wired.

Naponta átlagosan 500 kilométert kell megtenniük, és bár a pontos útvonal még nem ismert, az biztos, hogy a verseny hivatalos része csak a szárazföldön zajlik majd. A szabályok nagyon egyszerűek lesznek, hogy ne korlátozzák az indulók fantáziáját. Nem használhatnak belső égésű motorokat, semmilyen hibrid megoldást, így főként a teljesen elektromos és az üzemanyagcellás gépek jöhetnek számításba - nincs meghatározva ugyanakkor a járművek száma és jellege. Az azonban kikötés, hogy a jármű legálisan legyen használható a közutakon, még ha teljesen egyedi építésű is. Meghatározzák továbbá, hogy a versenyzőknek mennyi időt kell minimálisan pihenéssel tölteniük, hogy megfelelő fizikai és mentális kondícióban maradjanak.

Természetesen valahogy muszáj lesz átkelniük az óceánokon is. A szervezők egyelőre vizsgálják, hogyan lehetne ezt a leginkább fenntartható módon megtenni: lehet, hogy elektromos hajókat használnak majd, esetleg bioüzemanyaggal hajtott repülőket.

Eddig 15 csapat jelezte a részvételét, de ennek körülbelül a duplájára számítanak a rajtig. Egyikük az Eindhoveni Műszaki Egyetem egysége, akik már el is kezdték egyedi járművük tervezését. Ők egy teljesen elektromos motorkerékpárt építenek, ami nem csak hogy nem szennyez majd, de a dugókban is fürgébb lesz, mint négykerekű kihívói. Kíváncsian várjuk, a többi csapat mivel áll majd elő.

A G7, azaz a világ hét leggazdagabb országa közül öt, jelesül Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Japán és Franciaország együtt 16 százalékkal több szenet égetett el 2013-ban, mint 2009-ben - derült ki egy friss kutatásból, melyet a The Guardian szemlézett. A G7 maradék két tagjának, az Egyesült Államoknak és Kanadának azonban valamelyest sikerült mérsékelni a szén-felhasználást az öt évvel ezelőtti koppenhágai klímacsúcs óta, így összességében a hét ország kevesebb mint 1 százalékos csökkenést könyvelhet el.

A szén égetése felel a globális áramtermeléshez kötődő kibocsátás 72 százalékáért, így alapvető szerepet tölt be a klímaváltozásban. A G7 országok e téren mutatott gyenge teljesítménye így már csak azért is visszás, mert eközben a fejlődő országokban folyamatos kibocsátás-csökkentést sürgetnek. Csak összehasonlításként: a G7 szénhez kötődő CO2-kibocsátása kétszer akkora, mint a teljes afrikai kontinensé és 10-szer több, mint a 48 legkevésbé fejlett országé együttvéve. Ha a G7-ek erőműveit az országok listájában akarjuk elhelyezni, az ötödik legnagyobb kibocsátó lenne. Mindez szakérők szerint azt jelenti, hogy G7-ek szennyezése csak Afrikában 40 milliárd dollár klímaváltozáshoz kapcsolódó költséget jelent majd 2080-ig.

A gyászos adatok fényében már egyáltalán nem tűnik reálisnak az öt éve Koppenhágában megkötött klíma-egyezmény, mely azt célozta, hogy maximum 2 C fokkal emelkedjen az átlaghőmérséklet globálisan. Ehhez többek között arra lenne szükség, hogy az energia-szektor 2050-re már megközelítőleg 0 kibocsátással tudjon működni. Az új számítások szerint viszont a jelenlegi trendek egy 4 C fokos felmelegedéshez vezetnének.

A klímaváltozás ellen küzdelemben tehát elengedhetetlen a fejlett országok érdemi elköteleződése. A mostani trendek szerint ugyanis a fejlődő piacok - Kína, India, Dél-Afrika és Brazília - is nagyobb erőfeszítéseket tesznek, mint a leggazdagabb országok, így kibocsátás-csökkentésük 2020-ra már nagyobb lesz, mint az Egyesült Államok, Európa, Japán, Ausztrália, Új-Zéland és Oroszország együttes kibocsátás-csökkentése.

A globálisan szénfogyasztásról korábban szintén a The Guardian készített látványos interaktív infografikát.

Fotó: Patrik Stollarz/AFP/Getty Images

A Ben & Jerry's jégkrémgyártó cég új, "Save Or Swirled" nevű termékével a klímaváltozás elleni védekezés fontosságára hívja fel a figyelmet. Amellett, hogy a terméknév a kezdőbetűket olvasva az "SOS" nemzetközi vészjelzésra utal, a termék saját szlogent is kapott: "If it's melted, it's ruined" - azaz, "ha elolvad, tönkremegy".

"Cégünk régóta aktív résztvevője a klímaváltozás elleni védekezésnek, és mindig is arra törekedett, hogy csökkentse a termeléssel járó káros környezeti hatásokat".  - áll a gyártó weboldalán. A rendhagyó kampány videójában a klímaváltozás hatásait egy különös, mégis mindenki számára könnyen érhető metaforával szemléltetik:

A cég az Avaaz aktivista csoporttal együttműködve arra buzdítja fogyasztóit, hogy egy online petíció aláírásával támogassa az aktivisták munkáját a decemberi párizsi klímacsúcson.

Az Euronews beszámolója szerint drámaian vékonyodik a jég az Antarktisz egyik legnagyobb jégmezőjén, a Larsen C elnevezésű félszigeten. A sziget szomszédai, a Larsen A és B már évekkel korábban összetörtek - ami a mögöttük lévő gleccserek felgyorsulását okozta. Utóbbi folyamatnak a tudósok szerint jelentős része van abban, hogy emelkedik a tengervíz szintje az egész Antarktiszon.

Az Antarktisz bolygónk egyik leggyorsabban melegedő térsége - a jégtakaró vékonyodásának pedig drámai hatásai lehetnek.

2015 márciusában újabb rekord dőlt meg a Föld történetében - számolt be róla a Mashable.com. A szén-dioxid-szint mértéke a légkörben magasabb volt, mint az elmúlt 800 000 évben bármikor: meghaladta a 400 ppm-et is (parts per million – ezred ezrelék).

A szomorú jelenségre már 2014 áprilisában és 2013 májusában is felhívták a figyelmet a klímaváltozással foglalkozó szakmai szervezetek, azonban a legutóbbi rekord azért elkeserítő, mert 2015 márciusában egy teljes hónapon keresztül volt a 400 ppm-es érték felett a szén-dioxid szint.

Az OECD 2013 novemberi jelentésében az áll, 450 ppm az a szén-dioxid-szint, ami alatt még 50 százalékos esélyünk van a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, fölötte már radikális változásokra kell számítanunk. Lesz miről beszélni az év végi párizsi klímakonferencián...