Chilére, a közelmúltban megrendezett Copa América házigazdájára nemcsak az izgalmasnak ígérkező meccsek miatt figyelt fel a világ: az ország sajnos a fővárost ellepő, elkeserítő mennyiségű szmog miatt is címlapokra került.

A legkritikusabb állapot a Santiago de Chilére szálló szürke szmogfelhő miatt június 22-én volt, amikor a hatóságok aznapra rendkívüli környezetvédelmi vészhelyzetet hirdettek ki. Ennek keretében elrendelték több százezer autó forgalomkorlátozását, és bezárattak több száz üzletet is. A lakosságot felszólították, hogy lehetőség szerint maradjanak otthon, és az aznapi mérkőzést is berekesztették.

(a kép forrása: Ueslei Marcelino / Reuters)

Az Andok és a Csendes-óceán között fekvő Chilében a légszennyezettség mértéke állandó probléma. Az ország elég szerencsétlen helyzetben van: bár az óceáni széláram elfújná a főváros és a környező városok iparnegyedei által termelt füstöt és szmogot, viszont az így keletkező szálló por az ország másik részén az Andokba ütközik, így a szmog napokig a főváros felett lebeg. A szituáción idén az sem segített, hogy Chile az eddig legesősebbnek számító június helyett az idén az elmúlt 40 év legszárazabb júniusát fogta ki.

A nyilvánvaló környezeti pusztítás mellett ebben az eső- és szélmentes időszakban a levegőben felgyülemlett szálló por (Chile esetében a PM 2.5) nem kis egészségügyi kockázattal jár, hiszen gyorsan behatol a tüdőbe és a véráramba, súlyos tüdő- és szívproblémákat, daganatos megbetegedéseket is maga után vonva.

Chile régóta szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által összeállított, a világ legszennyezetebb levegőjű országainak 10-es listáján. Ha ezt a listát meghatározó tényezők közül csak a szálló por koncentrációját emeljük ki, amely a WHO szerint 24 órára lebontva nem haladhatja meg az 50 mikrogramm/köbméter mennyiséget, ez június 22-én Santiago de Chile esetében 444 volt.

Santiago de Chilét megelőzi Peking, ahol ez a szint 500 feletti, de India és Pakisztán több városa is szerepel a WHO listáján.